1. A geometriai megoldás:
      Állítsunk    hengerszerű    ketrecet    a
      sivatagba!
      1.  eset: Az oroszlán a ketrecben van.  A
      megoldás triviális!
      2.  eset:  Az  oroszlán a ketrecen  kívül
      van.  Álljunk a ketrecbe, és  invertáljuk
      a  falait! Így magunk a ketrecen  kívülre
      kerülünk és eredményképpen az oroszlán  a
      ketrecbe.
           Figyelem!     Az   utóbbi    esetben
      feltétlenül  ügyeljünk  arra,   hogy   ne
      álljunk  a ketrec közepén, mert  különben
      eltűnünk a végtelenben!

    2. A vetítéses módszer:
      Az   általánosság   korlátait   figyelmen
      kívül  hagyva tegyük fel, hogy a  sivatag
      sík.   A  síkot  egy  a  ketrecen  átmenő
      egyenesbe vetítjük, majd az egyenest  egy
      ketrecben  lévő pontba. Így  az  oroszlán
      bekerül a ketrecbe.

    3. A topológiai módszer:
      Topológiailag az oroszlant tóruszként  is
      felfoghatjuk.      Transzformáljuk      a
      sivatagot    a    négydimenziós    térbe.
      Lehetőség   nyílik   a   sivatag    olyan
      deformálására,         melynél          a
      visszatranszformáláskor    az    oroszlán
      összecsomózódik a háromdimenziós  térben.
      Ilyenkor magatehetetlen.

    4. A valószínűségelméleti módszer:
      Ehhez a módszerhez szükséges egy Laplace-
      kerék,  néhány kocka és egy Gauss-harang.
      A   Laplace-kerékkel   a   sivatagon   át
      furikázva  kockákat dobálunk az  oroszlán
      után.  Amikor már rohan felénk, a  dühtől
      zihálva,  borítsuk  rá a  Gauss-harangot.
      Ez   alatt  1  valószínűséggel  fogságban
      van.

    5. Newton-fele módszer:
      A  ketrec  és  az oroszlán  a  gravitáció
      miatt   vonzzák  egymást.   A   súrlódást
      elhanyagoljuk.  Ily  módon  az   oroszlán
      előbb-utóbb a ketrecben fog csücsülni.

    6. A Heisenberg-módszer:
      A   mozgó  oroszlán  helye  és  sebessége
      egyszerre   nem   határozható   meg.    A
      sivatagban  mozgó  oroszlán   tehát   nem
      foglalhat el fizikailag értelmes  helyet,
      ezért    vadászata   szóba   sem   jöhet.
      Következésképpen    az   oroszlánvadászat
      csak      a      nyugvó      oroszlánokra
      korlátozódhat.   A  nyugvó,   mozdulatlan
      oroszlán befogását az olvasóra bízzuk.

    7. A Schrodinger-módszer:
      Annak  a  valószínűsége, hogy az oroszlán
      a  ketrecben  van, nagyobb,  mint  nulla.
      Üljünk le a ketrec elé, és várjunk.

    8.   Az   Einstein-   vagy  relativisztikus
    módszer:
      Repüljünk    közel   fénysebességgel    a
      sivatag    felett.    A   relativisztikus
      hosszkontrakció   miatt    az    oroszlán
      papírvékonyságú   lesz.    Vegyük    fel,
      tekerjük   össze,  és  húzzunk   rá   egy
      befőttes gumit.

    9. A kísérleti fizikus módszer:
      Vegyünk    egy    olyan    féligáteresztő
      membránt, amely csak az oroszlánokat  nem
      ereszti   át.   Szitáljuk   át   vele   a
      sivatagot.